A család Bihar vármegyéből származik, azon belül Piskolt településről. A család nagy kiterjedésűnek mondható, így több vármegyében kellett a kutatásokat elvégezni. Ma is élő család, kiknek első ismert ősük Ferenc és Gáspár volt, kik 1639. december 15-én nyertek címeres nemeslevelet I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől. A család honos Biharon kívül még Hunyad, Szilágy, és Szatmár vármegyékben. Ezen családról, majd 600 oldalt sikerült begyűjteni, és digitalizálni. Ma élő rokonság is megtalálható Debrecenben, a Berettyó vidékén, Makón és Szegeden, illetve a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmihálydi környékén, bár ezen ág az 1800-as évek elején katolizált.

Az Erdélyországból, sepsibodokról származó család genealógiája részben ismert volt. De ilyen névvel, hogy Henter, két családot jegyeznek irodalmaink és ezt rendszeresen keverik, hol egy lapon említik. A sepsiszentiványi nemes és báró famíliával említik irodalmaink egyszerre, de ennek semmi nyoma sincsen, sőt egy Pálmay Józsefhez írt levélben egy családtag ezt egyenesen cáfolja. Az 1588-ig bizonyosan bemutatható családfa kutatásakor több megye levéltárában kellett kutatnom. Külön köszönet a Békés Megyei Levéltárnak a magas szakmai segítségükért, és rugalmasságukért. A családot említik Máramarosban, Szatmárban, Küküllőben és Békésben is, ám a legnagyobb kincset mégis csak a rengeteg bizonyíték mellett az jelenti, hogy ügyfelem dédnagyapjának Bodoky-Henter Gyulának a börvelyi (ma Románia, Szatmár megye) temetőben, sikeresen megtaláltam az obeliszkjét, amit a település mái napig nagy becsben tart. A család több egyházi és politikai szereplővel működött, illetve Békés vármegyében elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körös-Berettyó szabályozásakor.

A Maghy család kutatása az egyik kedvencem volt az évek alatt, mert ügyfelem az összes fellelhető iratra - vagy ha latin nyelvű anyagot találtam akkor annak fordítására - kíváncsi volt, és mintegy ~120 oldalnyi nemességgel kapcsolatos iratot sikerült összegyűjtenem ezen famíliával kapcsolatban. A Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárakban kellett szerteágazó kutatás folytatnom, mely során találtam címeres nemeslevél átiratot - ami lefordításra került, nemesi bizonyságlevelet és nemességi peranyagot, levelezéseket és és XVIII. századi összeírásokat, amivel egyértelműen bizonyítható volt a mai Hajdúböszörmény és Hajdúnánás környékén élő Magi célszemélyek, a II. Rudolf magyar király által 1578. április 2.-án nemesi rangra emelt Magh (Maghy) Lukács, István és Ignác leszármazóival.

Ezen család ősidők óta Szoboszlón - a mai Hajdúszoboszlón - élt és ápolta gyökereit, ám azonban élt ezen településen egy nemes és egy közrendű família is, és itt teljes nemzetségi genealógiát kellett felállítani, hogy megkülönböztethessem a nemes és "nemtelen" rokoni szálakat. Nem minden esetben jegyezték az anyakönyvek a nemesi társadalmi állapotot, ami nem is csoda, hiszen mind két család nagyon populáris volt, így az évtizedek és századok alatt a sokszor szólították fel a Ns. Czeglédy családot nemesedési perekre mert igen nehezen követhető volt a leszármazás. Az én megbízóm csak sejtette - de biztos nem volt benne - hogy a megnemesített famíliából származik, de a kutatási folyamat befejeztével bebizonyosodott a sejtése, hogy ő bizony névadó-ágon egyértelműen a III. Ferdinánd királyunk által 1639. április 4-én megnemesített Jerémiás és Kun Katalin gyermeke. Készült a címerrajz vektor-grafikusan és dísztabella az ügyfél kérésére.

A munkám során az egyik legnagyobb és legkiterjedtebb kutatás fűződik ehhez a névhez, amire nagyon büszke vagyok. Ügyfelem csak annyit tudott, hogy szeretett nagyanyja talán mint ha nemesi származású lett volna, mert tanultsága, intelligenciája és nevelési formája a településen igen csak kirívó volt. A szálak Böszörményből (Hajdúböszörmény) indulnak, és gyakorlatilag 1761-ig ott is maradnak, de az első erre a településre költözött Mihály valójában Debrecenből származik, kinek őse szintén Mihály I. Lipóttól, 1687. nov. 6.-án Pozsonyban nejével Gazdagh Judith-al és gyermekeikkel Mihállyal és Miklóssal nyertek nemesi rangot, a Várad környéki magas fokú és tudományos szőlőművelés kapcsán, mely a címerben is visszaköszön. Ezen nemesítés egy megújítás is volt, mely nemeslevél szintén előkerült, így a család a ~400 oldal mellett ezeket is megkapta digitálisan a dísztabella és díszkötettel együtt.

Minden ügyfelemnek elsőkén az otthoni kutatást szoktam javasolni. Vizsgálják meg és olvassák át a családi feljegyzéseket, nyissák ki a családi fényképalbumokat, olvassák el azok hátlapjait, bontsák ki az eleik által őrzött borítékokat és böngésszék át azok tartalmát. Nem elhanyagolandó a keresztlevelek egybegyűjtése, illetve a családi gyászjelentések átolvasása sem. Utóbbiak lehetnek kész nyomdai gyászjelentések, vagy szimpla újságból kivágott szedetek is.

Menjenek ki a temetőkbe, hogy ha nem biztosak egyes születési vagy halálozási dátumban, azt fotózzák le, majd jegyzeteljék fel, illetve a családi Biblia kilapozása is célravezető lehet, hiszen abban találhatunk egy-két feljegyzést, melyben őseink általában a család fontosabb életeseményeit rögzítették. Látogassanak el a helyi egyházakba, kérdezősködjenek az egyháziaktól.

Fontos az "öregjeink" meghallgatása is, legyenek azok a nagyszüleink vagy egy nagynéni illetve nagybácsi, vagy bármely távoli rokon. Azért is fontos felkeresni ezen személyeket és felvenni velük a kapcsolatot mert könnyen meglehet, hogy már elhunyt nagy- és dédszüleinkkel tartották a kapcsolatot, munkahelyi vagy jószomszédi viszonyt ápoltak.

Természetesen nem ördögtől való, ha egy kézzel rajzolt skiccet - családi tabellát rajzolnak fel, majd azt is átadják nekem a kutatás előtt. Ezen iratok- és feljegyzések átadása után egy találkozó vagy levélváltás alkalmával meghallgatom / átnézem a családi történeteket, és egy megbízólevél kitöltése után után már el is elkezdem a kutatást.

Minden olyan családtagnak is megpróbálom az adatait kikutatni amennyiben nem ütközik a törvények adta szabályzatokkal, akiknek csak például a születési vagy halálozási évkörét ismerjük, de a hónapot és napot nem. Fontos tudnia, hogy egy-egy kutatott alanynak mindhárom életeseményével kapcsolatos anyakövi bejegyzését megkísérlem felkutatni a születését, - házasságát, - és halálozását egyaránt.

A polgári (más néven állami) anyakönyvek vizsgálata után (kutatható tárgyév – 1895.10.01.) következnek a felekezeti anyakönyvek vizsgálatai a hozzám legközelebbi levéltárban - egy zárt levéltári rendszerben, ahol is az adott településen / településeken majd addig lehetséges a kutatás ameddig a tárgyban forgó település anyakönyvezése elkezdődött. A kutatás időhatárát sok esetben meghatározza a felekezet típusa és az, hogy egyáltalán épségben találom-e az anyakönyveket. Persze az anyakönyvi kutatás alatt számtalan adatot gyűjtök (a legmeghatározóbbakat), de ez a kutatás is mint mindegyik véges.

Továbblépésként ha valakinek ezen adatok nem lennének elegendőek, akkor egy közrendű család esetében lehetőség van olyan adatokat gyűjteni amiket szintén a honos levéltárak őriznek. Ilyenek a céhes levelek és jegyzőkönyvek, vagy említhetném a település összeírásait. Kutathatóak továbbá a végrendelet gyűjtemények, lakcím-nyilvántartások, peres és nem peres törvényszáki iratok, katonasággal kapcsolatos anyagok.

Nemes családok esetében a lehetőségek nagyobbak, hiszen ezen családokat több szempontból tartották nyilván. Itt is az elsődleges az anyakönyvi kutatás, de azt követően lehetőség adódik a vármegyében keletkezett iratok kutatására melyekben a családokat és tagjaikat név szerint, de más szempontból említik. Kereshetünk peres iratokat ahol a családnak igazolnia kellett a nemességét illetve genealógiai tabellákat csatoltak ezekhez az anyagokhoz. Nemességi igazolásokat, tanúmeghallgatásokról szóló jegyzőkönyveket, és minden olyan egyéb iratot, mellyel eljuthatunk évszázadokon keresztül az első megnemesített ősig.

Nem is érdemes ebben a pár sorban leírni, hogy miket is lehet kutatni, hiszen itt gyakorlatilag az egész levéltár teljes anyagát, és számos irodalmat forgathatunk.

***

Minden esetben a kutatási végeztével - de annak teljes folyamatról - beszámolót készítek, hogy a kutatást transzparenssé tegyem. Amint azt feldolgozom, folyamatosan bővítem a kutatási adatokat, ezért körülbelül 2-3 hetente frissül ügyfeleim fiókjának tartalma a legújabb anyagokkal, hogy azokat letölthesse és figyelemmel kísérhesse a legújabb fejleményeket családjával kapcsolatban.

A talált és lemásolt dokumentumokat kronológiai sorrendbe szedve egy kötetbe köttetem, és ahhoz leírást és magyarázatot készítek. Ezen lemásolt iratokat egyébként digitális formában is elérhetővé teszem, és egy csomagként tölthető le a korábban említett tabellákkal, anyakönyvi oldalakkal, egyéb iratok digitális formáival. A beszámolót és kötetet átadva mellékelek egy segédletet is, hogy az idegen kifejezések között könnyebb legyen a boldogulás is, de természetesen el is magyarázom a jelentésüket.

Még több információért navigáljon a Családfa típusok vagy az Egyéb szolgáltatások menüpontokra, ahol szintén magyarázom a folyamatokat, eligazodhat a családfák típusai, és a további szolgáltatásaim között. és eligazodhat a kutatási formák között.

Ha felkeltettem érdeklődését kérjen árajánlatot, de ha további kérdései merülnek fel, kérem forduljon hozzám bizalommal telefonon vagy e-mailben.

Heves vármegyében pontosabban Mikófalván honos család, mely az évszázadok során "birtokolja" mái napig a települést. Egy másik nemes Kovách (1670) család mellett ez 1666-ban kapta címeres nemes levéltét Lipót királytól mint adományos Péter s neje Deák Anna, majd fiuk Gáspár, fivérei Albert, András, Máté és István. Címeres nemeslevelüket 1667-ben hirdették ki. A ma is szakadatlan Mikófalván élő család nagyon büszke őseikre, kik a településnek jegyzőket, bírákat, esküdteket majd jelen időben polgármestereket adtak az ősi településen. Ősidőktől fogva több nagybirtokos mellett kisebb-nagyobb földterületeket tulajdonoltak - melynek igazán nagy érdekessége, hogy jelen időben az ősi bírtok még mindig a család tulajdonában van, sőt ügyfelem oda született. A családról szóló dokumentumok igen széles skálán mozognak, melyet sikeresen szereztem be Magyarország több levéltárából, de legfőképpen a Heves Megyei Levéltárnak illő köszönetet mondani. A család címeres nemeslevelének lefordítása mellett dísztabella is készült a család leszármazásáról, illetve mintegy 350 oldalas családkönyvet is készítettem a család történetét összefoglalva.

Bihar vármegyében honos család, mely família 1652-ben kapott adományt III. Ferdinánd magyar királytól. A család eredeti címeres-nemeslevele is megkerült, amit irodám lefordított és a ma élő leszármazók elé tárt, akik boldogan olvasták, hogy első ismert ősük nemes Holló Ferenc és neje Theöreök Erzsébet és gyermekeik Mihály, István, János és Erzsébet, illetve ennek férjét Kún Mihályt és további rokonságot a kétségtelen magyar nemesek sorába emelt az uralkodó. A teljesség kedvéért illik megemlíteni, hogy a teljes nemzedéki tabella felállítása mellett a megbízó teljes Holló-névbéli genealógiát is kért, így a ma élő Hollók teljes történetével is sikerült megismertetnem ügyfelemet. Feldolgozásra került a teljes dinasztia, nem mellesleg mintegy 110 oldal korabeli iratot sikerült egybegyűjteni különböző levéltárakból és megörökíteni számukra a teljes családi legendát ami így valósággá vált.

Nevüket a felvidéki Liptó-Bukovináról kapták, s már a XVI. század derekán jegyezték e családot. Első ismert ősük bizonyos László, mint az uralkodóhoz hű személytől eredeztetik, de felemelkedésük a XVII. századra tehető. Az őshazájukból - amit egyébként birtokként viseltek - az évszázadok alatt elszármaztak Árva, Pest, Szabolcs, Heves, Békés, Zemplén vármegyékbe, de kibontakozásuk és legismertebb alakjaik Pest vármegyében éltek, illetve a felsorolt vármegyékben mindenhol köztiszteletben álló, de már széttagolt önálló családokként születtek újjá. Szerencsém volt, hogy ügyfelemet a ma fellelhető összes dokumentum digitális másolatával el tudtam látni, ami mintegy 400 oldal, amelyről természetesen, mint mindig kor és szöveghű átiratok, vagy fordítások készültek és felrajzolásra került több részletes tabella rajz is.