Másképpen konszangvinikus rokonság, a leszármazás útján létrejött rokoni kapcsolat. A vérrokonságba nemcsak a vér szerinti rokonok, le- és felmenők, hanem az adoptáció útján bekerültek is beleszámítottak. A vérrokonságnak a biológiai leszármazáson kívül elsősorban társadalmi jelentősége van; a valóságos vérségi viszonyt, ha az a társadalom gyakorlatában nem realizálódik, nem veszik tudomásul.
Pl. ha a biológiai apa és a törvényes apa nem ugyanaz a személy, a közösség nem a vér szerintit, hanem a törvény szerintit tekinti apának. A törvényes apa él a jog adta lehetőségekkel, s tőle várják el a szülői kötelesség teljesítését. A gyermek neki tartozik apai tisztelettel, az ő vérrokonságának tagja.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon