Krónikák és korabeli tudósítások időrendjéből egyértelműen kitűnik, hogy a Kárpát-medencei magyarság „honfoglalása” nem egyszeri alkalom volt, mint ahogy „az iskolákban tanítják”. Hanem, több hullámban, esetenként eltérő irányokból érkezett a Kárpát-medencébe.
Württenberg egyik vidékén lakó németek, ill. onnan származó mo.-i német telepesek neve. A történeti Mo. legnagyobb sváb nyelvszigetét a Nagykároly és Szatmárnémeti vidékén elterülő 31 német falu alkotta. Lakóik legnagyobb részét Károlyi Sándor telepítette le 1712-ben.
A székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elvándorol’, ’elszakad’ jelentésű ige származéka. Csángóknak nevezik elsősorban a moldvai magyarokat. Így hívják a Csíkszékből a közeli Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat ( gyimesi csángók); a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit (hétfalusi csángók).
Magyar néprajzi csoport Erdély DK-i részében. Az elmúlt kétszáz évben majdnem minden néppel származási kapcsolatba hozták őket, amely Erdélyben élt a honfoglalás előtt (hunok, gepidák, avarok, bolgárszlávok), vagy amellyel a magyarság a népvándorlás korában érintkezett (kazár, kaukázusi kabard, besenyő, kun, jász), sőt román részről elmagyarosodott románoknak is tartották a székelyeket.
Az ukránok keleti szláv nép, amely a SZU-ban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában él, a magyarság ÉK-i szomszédja. A magyarság az ukrán megjelölést a 17. sz -tól használja. Korábban a magyar nyelvgyakorlat nem tett különbséget a K-i szláv fehéroroszok, az oroszok és ukránok között. Így az orosz szó másodlagosan nyelvjárásainkban napjainkig az ukránokat is jelöli.
A horvátok délszláv nép, a magyarság DNy-i szomszédja. A horvátok az 5–6. sz. fordulóján más déli szláv törzsekkel együtt vándoroltak mai hazájukba. A horvát fejedelemség a 10. sz.-ban királysággá szilárdult, majd 1102-től 1918-ig a magyar királysággal személyi (perszonál) unióban volt. Ma Horváto. Jugoszlávia egyik szövetséges köztársasága.
Erdélyi szászok, Németül: Siebenbürgische Sachsen, az erdélyi németség összefoglaló megnevezése. A szászok Mo.-ra költözése része volt annak az első német kolonizációs hullámnak, amely K-Európa több területét, elsősorban az Elbától K-re eső területeket megszállta.
A szlovákok nyugati szláv nép, a magyarság É-i szomszédja. A szlovákok Csehszlovákiában, a Kárpát-medence É-i részében, a Morva folyó völgyétől a Bodrog folyó vízgyűjtő területéig terjedő területen, valamint kisebb számban Mo.-on, Jugoszláviában, Romániában, a SZU-ban, É-Amerikában élnek.
A szerbek délszláv nép, a magyarság déli szomszédja. A 6. sz. elején vándoroltak a Dunától D-re eső hazájukba, ahol állammá szerveződtek. Az oszmán-törökök balkáni előrenyomulásával párhuzamosan költöztek be Mo.-ra. Kisebb csoportokban már a 14. sz. végén is érkeztek.
Lengyelek
A lengyelek nyugati szláv nép. A lengyel népnév honfoglalás előtti, oroszoktól átvett szó. Eredetileg irtványföldek lakóit jelölte.
A románok neolatin nyelvet beszélő nép, a magyarság DK-i szomszédai. A román nyelv ma négy fő ágra oszlik. A mai Románia és a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság területén az északi románt, Macedónia, Albánia és Görögo. határvidékén az arománt (aromun, macedoromán, cincárok), ennek elkülönült ágát, a megleno románt Szaloniki környékén, végül az Isztriai-félszigeten, a Monte Maggiore tájékán az isztrorománt beszélik.
A család Bihar vármegyéből származik, azon belül Piskolt településről. A család nagy kiterjedésűnek mondható, így több vármegyében kellett a kutatásokat elvégezni. Ma is élő család, kiknek első ismert ősük Ferenc és Gáspár volt, kik 1639. december 15-én nyertek címeres nemeslevelet I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől. A család honos Biharon kívül még Hunyad, Szilágy, és Szatmár vármegyékben. Ezen családról, majd 600 oldalt sikerült begyűjteni, és digitalizálni. Ma élő rokonság is megtalálható Debrecenben, a Berettyó vidékén, Makón és Szegeden, illetve a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmihálydi környékén, bár ezen ág az 1800-as évek elején katolizált.
Az Erdélyországból, sepsibodokról származó család genealógiája részben ismert volt. De ilyen névvel, hogy Henter, két családot jegyeznek irodalmaink és ezt rendszeresen keverik, hol egy lapon említik. A sepsiszentiványi nemes és báró famíliával említik irodalmaink egyszerre, de ennek semmi nyoma sincsen, sőt egy Pálmay Józsefhez írt levélben egy családtag ezt egyenesen cáfolja. Az 1588-ig bizonyosan bemutatható családfa kutatásakor több megye levéltárában kellett kutatnom. Külön köszönet a Békés Megyei Levéltárnak a magas szakmai segítségükért, és rugalmasságukért. A családot említik Máramarosban, Szatmárban, Küküllőben és Békésben is, ám a legnagyobb kincset mégis csak a rengeteg bizonyíték mellett az jelenti, hogy ügyfelem dédnagyapjának Bodoky-Henter Gyulának a börvelyi (ma Románia, Szatmár megye) temetőben, sikeresen megtaláltam az obeliszkjét, amit a település mái napig nagy becsben tart. A család több egyházi és politikai szereplővel működött, illetve Békés vármegyében elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körös-Berettyó szabályozásakor.
A Maghy család kutatása az egyik kedvencem volt az évek alatt, mert ügyfelem az összes fellelhető iratra - vagy ha latin nyelvű anyagot találtam akkor annak fordítására - kíváncsi volt, és mintegy ~120 oldalnyi nemességgel kapcsolatos iratot sikerült összegyűjtenem ezen famíliával kapcsolatban. A Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárakban kellett szerteágazó kutatás folytatnom, mely során találtam címeres nemeslevél átiratot - ami lefordításra került, nemesi bizonyságlevelet és nemességi peranyagot, levelezéseket és és XVIII. századi összeírásokat, amivel egyértelműen bizonyítható volt a mai Hajdúböszörmény és Hajdúnánás környékén élő Magi célszemélyek, a II. Rudolf magyar király által 1578. április 2.-án nemesi rangra emelt Magh (Maghy) Lukács, István és Ignác leszármazóival.
Ezen család ősidők óta Szoboszlón - a mai Hajdúszoboszlón - élt és ápolta gyökereit, ám azonban élt ezen településen egy nemes és egy közrendű família is, és itt teljes nemzetségi genealógiát kellett felállítani, hogy megkülönböztethessem a nemes és "nemtelen" rokoni szálakat. Nem minden esetben jegyezték az anyakönyvek a nemesi társadalmi állapotot, ami nem is csoda, hiszen mind két család nagyon populáris volt, így az évtizedek és századok alatt a sokszor szólították fel a Ns. Czeglédy családot nemesedési perekre mert igen nehezen követhető volt a leszármazás. Az én megbízóm csak sejtette - de biztos nem volt benne - hogy a megnemesített famíliából származik, de a kutatási folyamat befejeztével bebizonyosodott a sejtése, hogy ő bizony névadó-ágon egyértelműen a III. Ferdinánd királyunk által 1639. április 4-én megnemesített Jerémiás és Kun Katalin gyermeke. Készült a címerrajz vektor-grafikusan és dísztabella az ügyfél kérésére.
A munkám során az egyik legnagyobb és legkiterjedtebb kutatás fűződik ehhez a névhez, amire nagyon büszke vagyok. Ügyfelem csak annyit tudott, hogy szeretett nagyanyja talán mint ha nemesi származású lett volna, mert tanultsága, intelligenciája és nevelési formája a településen igen csak kirívó volt. A szálak Böszörményből (Hajdúböszörmény) indulnak, és gyakorlatilag 1761-ig ott is maradnak, de az első erre a településre költözött Mihály valójában Debrecenből származik, kinek őse szintén Mihály I. Lipóttól, 1687. nov. 6.-án Pozsonyban nejével Gazdagh Judith-al és gyermekeikkel Mihállyal és Miklóssal nyertek nemesi rangot, a Várad környéki magas fokú és tudományos szőlőművelés kapcsán, mely a címerben is visszaköszön. Ezen nemesítés egy megújítás is volt, mely nemeslevél szintén előkerült, így a család a ~400 oldal mellett ezeket is megkapta digitálisan a dísztabella és díszkötettel együtt.
Elsősorban vektoros rajzok és abból is főleg címerek készítésével foglalkozok, leírás vagy kép alapján. A kész ábrát többféle vektoros formátumban vagy szinte bármilyen tetszőleges méretű bitmap képként tudom szolgáltatni. Az így elkészült kép akár nyomdai célokra vagy más utólagos feldolgozásra is alkalmas.
A megrendelt munkák elkészülési ideje erősen függ a kép összetettségétől. Bonyolultabb esetben ez két, de akár három hetet is igénybe vehet. Ha a kedves ügyfél időt és pénzt szeretne megtakarítani, akkor a korábbi munkáimból is fel tudok használni komponenseket.
A képek elkészítésének költsége az eredeti címer összetettségétől erősen függ. Ha elküldi nekem a címert és/vagy a leírást, akkor az alapján árajánlatot tudok tenni. Természetesen az eredeti címertől el tudunk térni.
Az elkészült képet ha az ügyfél engedi, akkor feltölteném a Wikimedia Commonsra, hogy más projektek is hozzá tudjanak férni. A feltöltött képhez természetesen a megrendelő neve lesz feltüntetve tulajdonosként. Kisebb utólagos módosításokra is van lehetőség, ez a szolgáltatás minden megrendelőnek alapból jár.
Üdvözlettel.: Somogyi András - Debrecen
Tel.: +36-30-580-56-08
Árajánlat kérése.: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A kutatás alatt - leginkább a nemességi kutatás alkalmával - rengeteg latin nyelven íródott iratanyagot találok, melynek olvasása és értelmezése, a holt-nyelvi mivolt miatt manapság igen csak kis mértékben ismeretes és megérthető. Ezért ha ilyen adattal tudok szolgálni ügyfeleimnek, érdemes ezen iratokról, (melyek egyébként igen gazdagon leírt szövegek) legalább egy regesztát elkészíttetni, hogy a lényegét megérthessük. Nyilván a legjobban élvezhető forma a teljes irat lefordítása után történő olvasás, amit megelőzhet egy betűhív latin nyelvű leirat készítése, de ezt csak azoknak ajánlom, akik vagy tudnak latinul, vagy csak szimplán élvezni szeretnék az olvashatóságot.
A fordítás nem egyszerű, mert nagyon sok korabeli olyan szóhasználatot tartalmaz a latin szöveg, melynek relevanciájával tisztában kell lenni, ismerni kell azoknak a szövegkörnyezetben történő alkalmazását, így nem számottevően, de valamennyit várni kell rá. Általában 10 nap - 2 hét a fordítási idő, igyekszem mindig szem előtt tartani ügyfeleim igényeit, hogy az más kutatások rovására se menjen.
Természetesen ezen szövegek lefordítása után van lehetőség pl. a hiteles címer megrajzolására, a szövegek díszkötetbe való beillesztésére vagy dísztabella rajzolására.
Erről a szolgáltatásról érdeklődjön Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., vagy az árajánlat menüpont alatt.
Minden kedves megrendelőmnek a kutatás végeztével ajánlatot szoktam tenni, hogy az összegyűjtött iratokat, - legyen az nemességgel foglalkozó anyag vagy anyakönyvi oldalakat, illetve az anyakönyvek olvashatatlansága, és nagy mennyiségben befogadásképtelensége miatt történő kivonatkészítés utáni gépelt változat, de sorolhatnám az összeírásokról készült digitális felvételek, vagy peranyagokat, továbbá ennek is a kivont gépelt változatát, vagy szimplán egy abból készült regesztát, latin iratok digitális formáját, ennek leiratát - fordítását, monográfiákat, családi képgalériát, s a végére vonalas - a későbbi családi feljegyzések végett jegyzetelhető oldalakat egybegyűjtve, tegyük érdekesebbé a család történetét.
A kötetben szerepel természetesen a tabella (vagy több tabella) is, legyen az származási (fekvő), vagy nemzetségi (álló) elrendezésű, azt szépen behajtva az első oldalakra szoktam beilleszteni, közvetlenül az előszó után, amit ügyfeleim írnak, hogy milyen indíttatásból végeztették a kutatást, és kinek, vagy kiknek ajánlják a kötetet. Minden esetben a korábbi munkáimról referenciákat küldök érdeklődésre, hogy az vizualizálható legyen.
A kemény-fedeles köteteket fekete, barna és fehér színben tudom elkészíttetni.
Erről a szolgáltatásról érdeklődjön Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., vagy az árajánlat menüpont alatt.
A kutatást megkoronázandó lehetősége van a kedves megrendelőimnek rendelni vászon-nyomtatott dísztabellát. Fontos tudni, hogy nem minden kutatási eredmény enged ilyen dísztabella rajzolást, ugyanis valamiféle szimmetriára törekedni kell az esztétikus kialakítás és igényesség miatt. Leginkább azon ügyfeleimnek szoktam ajánlani ezt a szolgáltatást, akik ősfa, nemzetségi vagy nemességi kutatást rendelnek meg tőlem, ugyanis míg az ősfa kétoldalú párhuzamos, addig a nemzetségi és nemességi eredmények fenyőfa alakzatúak, vagyis képalkotásra alkalmasak álló és fekvő formában.
A dísztabellán a nevek mellett szerepelnek még olyan adatok mint pl. dátumok, felekezetek, települések, rokonsági fokok - melyek gazdagítják az információ halmazt, vagyis a piacon található szolgáltatások (papírlapra nyomtatott, online szerkesztő programok által generált félig magyar - félig angol nyelvű rajzolatok lefóliázva), még csak meg sem közelítik ezt a fajta egyedi ábrázolást, melyet általában az élvezhetőség miatt 100 cm x 70 cm-es nagyságban szoktam elkészíttetni minőségi, nyomdai kivitelben. A szerkesztés majd nyomtatás után lehetőség van vakrámáztatni a vászont, majd azt képkeretező szakember sötét-dió színű képkeretbe illesztheti.
Erről a szolgáltatásról érdeklődjön Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., vagy az árajánlat menüpont alatt.
Minden ügyfelemnek elsőkén az otthoni kutatást szoktam javasolni. Vizsgálják meg és olvassák át a családi feljegyzéseket, nyissák ki a családi fényképalbumokat, olvassák el azok hátlapjait, bontsák ki az eleik által őrzött borítékokat és böngésszék át azok tartalmát. Nem elhanyagolandó a keresztlevelek egybegyűjtése, illetve a családi gyászjelentések átolvasása sem. Utóbbiak lehetnek kész nyomdai gyászjelentések, vagy szimpla újságból kivágott szedetek is.
Menjenek ki a temetőkbe, hogy ha nem biztosak egyes születési vagy halálozási dátumban, azt fotózzák le, majd jegyzeteljék fel, illetve a családi Biblia kilapozása is célravezető lehet, hiszen abban találhatunk egy-két feljegyzést, melyben őseink általában a család fontosabb életeseményeit rögzítették. Látogassanak el a helyi egyházakba, kérdezősködjenek az egyháziaktól.
Fontos az "öregjeink" meghallgatása is, legyenek azok a nagyszüleink vagy egy nagynéni illetve nagybácsi, vagy bármely távoli rokon. Azért is fontos felkeresni ezen személyeket és felvenni velük a kapcsolatot mert könnyen meglehet, hogy már elhunyt nagy- és dédszüleinkkel tartották a kapcsolatot, munkahelyi vagy jószomszédi viszonyt ápoltak.
Természetesen nem ördögtől való, ha egy kézzel rajzolt skiccet - családi tabellát rajzolnak fel, majd azt is átadják nekem a kutatás előtt. Ezen iratok- és feljegyzések átadása után egy találkozó vagy levélváltás alkalmával meghallgatom / átnézem a családi történeteket, és egy megbízólevél kitöltése után után már el is elkezdem a kutatást.
Minden olyan családtagnak is megpróbálom az adatait kikutatni amennyiben nem ütközik a törvények adta szabályzatokkal, akiknek csak például a születési vagy halálozási évkörét ismerjük, de a hónapot és napot nem. Fontos tudnia, hogy egy-egy kutatott alanynak mindhárom életeseményével kapcsolatos anyakövi bejegyzését megkísérlem felkutatni a születését, - házasságát, - és halálozását egyaránt.
A polgári (más néven állami) anyakönyvek vizsgálata után (kutatható tárgyév – 1895.10.01.) következnek a felekezeti anyakönyvek vizsgálatai a hozzám legközelebbi levéltárban - egy zárt levéltári rendszerben, ahol is az adott településen / településeken majd addig lehetséges a kutatás ameddig a tárgyban forgó település anyakönyvezése elkezdődött. A kutatás időhatárát sok esetben meghatározza a felekezet típusa és az, hogy egyáltalán épségben találom-e az anyakönyveket. Persze az anyakönyvi kutatás alatt számtalan adatot gyűjtök (a legmeghatározóbbakat), de ez a kutatás is mint mindegyik véges.
Továbblépésként ha valakinek ezen adatok nem lennének elegendőek, akkor egy közrendű család esetében lehetőség van olyan adatokat gyűjteni amiket szintén a honos levéltárak őriznek. Ilyenek a céhes levelek és jegyzőkönyvek, vagy említhetném a település összeírásait. Kutathatóak továbbá a végrendelet gyűjtemények, lakcím-nyilvántartások, peres és nem peres törvényszáki iratok, katonasággal kapcsolatos anyagok.
Nemes családok esetében a lehetőségek nagyobbak, hiszen ezen családokat több szempontból tartották nyilván. Itt is az elsődleges az anyakönyvi kutatás, de azt követően lehetőség adódik a vármegyében keletkezett iratok kutatására melyekben a családokat és tagjaikat név szerint, de más szempontból említik. Kereshetünk peres iratokat ahol a családnak igazolnia kellett a nemességét illetve genealógiai tabellákat csatoltak ezekhez az anyagokhoz. Nemességi igazolásokat, tanúmeghallgatásokról szóló jegyzőkönyveket, és minden olyan egyéb iratot, mellyel eljuthatunk évszázadokon keresztül az első megnemesített ősig.
Nem is érdemes ebben a pár sorban leírni, hogy miket is lehet kutatni, hiszen itt gyakorlatilag az egész levéltár teljes anyagát, és számos irodalmat forgathatunk.
***
Minden esetben a kutatási végeztével - de annak teljes folyamatról - beszámolót készítek, hogy a kutatást transzparenssé tegyem. Amint azt feldolgozom, folyamatosan bővítem a kutatási adatokat, ezért körülbelül 2-3 hetente frissül ügyfeleim fiókjának tartalma a legújabb anyagokkal, hogy azokat letölthesse és figyelemmel kísérhesse a legújabb fejleményeket családjával kapcsolatban.
A talált és lemásolt dokumentumokat kronológiai sorrendbe szedve egy kötetbe köttetem, és ahhoz leírást és magyarázatot készítek. Ezen lemásolt iratokat egyébként digitális formában is elérhetővé teszem, és egy csomagként tölthető le a korábban említett tabellákkal, anyakönyvi oldalakkal, egyéb iratok digitális formáival. A beszámolót és kötetet átadva mellékelek egy segédletet is, hogy az idegen kifejezések között könnyebb legyen a boldogulás is, de természetesen el is magyarázom a jelentésüket.
Még több információért navigáljon a Családfa típusok vagy az Egyéb szolgáltatások menüpontokra, ahol szintén magyarázom a folyamatokat, eligazodhat a családfák típusai, és a további szolgáltatásaim között. és eligazodhat a kutatási formák között.
Ha felkeltettem érdeklődését kérjen árajánlatot, de ha további kérdései merülnek fel, kérem forduljon hozzám bizalommal telefonon vagy e-mailben.
Heves vármegyében pontosabban Mikófalván honos család, mely az évszázadok során "birtokolja" mái napig a települést. Egy másik nemes Kovách (1670) család mellett ez 1666-ban kapta címeres nemes levéltét Lipót királytól mint adományos Péter s neje Deák Anna, majd fiuk Gáspár, fivérei Albert, András, Máté és István. Címeres nemeslevelüket 1667-ben hirdették ki. A ma is szakadatlan Mikófalván élő család nagyon büszke őseikre, kik a településnek jegyzőket, bírákat, esküdteket majd jelen időben polgármestereket adtak az ősi településen. Ősidőktől fogva több nagybirtokos mellett kisebb-nagyobb földterületeket tulajdonoltak - melynek igazán nagy érdekessége, hogy jelen időben az ősi bírtok még mindig a család tulajdonában van, sőt ügyfelem oda született. A családról szóló dokumentumok igen széles skálán mozognak, melyet sikeresen szereztem be Magyarország több levéltárából, de legfőképpen a Heves Megyei Levéltárnak illő köszönetet mondani. A család címeres nemeslevelének lefordítása mellett dísztabella is készült a család leszármazásáról, illetve mintegy 350 oldalas családkönyvet is készítettem a család történetét összefoglalva.
Bihar vármegyében honos család, mely família 1652-ben kapott adományt III. Ferdinánd magyar királytól. A család eredeti címeres-nemeslevele is megkerült, amit irodám lefordított és a ma élő leszármazók elé tárt, akik boldogan olvasták, hogy első ismert ősük nemes Holló Ferenc és neje Theöreök Erzsébet és gyermekeik Mihály, István, János és Erzsébet, illetve ennek férjét Kún Mihályt és további rokonságot a kétségtelen magyar nemesek sorába emelt az uralkodó. A teljesség kedvéért illik megemlíteni, hogy a teljes nemzedéki tabella felállítása mellett a megbízó teljes Holló-névbéli genealógiát is kért, így a ma élő Hollók teljes történetével is sikerült megismertetnem ügyfelemet. Feldolgozásra került a teljes dinasztia, nem mellesleg mintegy 110 oldal korabeli iratot sikerült egybegyűjteni különböző levéltárakból és megörökíteni számukra a teljes családi legendát ami így valósággá vált.
Nevüket a felvidéki Liptó-Bukovináról kapták, s már a XVI. század derekán jegyezték e családot. Első ismert ősük bizonyos László, mint az uralkodóhoz hű személytől eredeztetik, de felemelkedésük a XVII. századra tehető. Az őshazájukból - amit egyébként birtokként viseltek - az évszázadok alatt elszármaztak Árva, Pest, Szabolcs, Heves, Békés, Zemplén vármegyékbe, de kibontakozásuk és legismertebb alakjaik Pest vármegyében éltek, illetve a felsorolt vármegyékben mindenhol köztiszteletben álló, de már széttagolt önálló családokként születtek újjá. Szerencsém volt, hogy ügyfelemet a ma fellelhető összes dokumentum digitális másolatával el tudtam látni, ami mintegy 400 oldal, amelyről természetesen, mint mindig kor és szöveghű átiratok, vagy fordítások készültek és felrajzolásra került több részletes tabella rajz is.
Több száz évre visszanyúló országos nemes család, melynek tagjai szétszaladtak az országban az évszázadok során, de Heves mindig otthonuk maradt. Ezen Kormos család Borsod, - és a környék-béli vármegyékben élő balatoni Kormosokkal foglalkozó szócikke, mely több száz évre visszamenő kutatás alkalmával szerteágazó, több viszontagságokat leíró dokumentum feltárása után, nemzetségi tabellát sikerült ügyfelemnek prezentálni, egészen az ősidőktől - mai napig szakadatlan. Mohács előtti időszakból származó dokumentumaik alapján számos, vitézi tettel szerezték ősi bírtokaikat, jószágaikat, kúriáikat és nemesi rangjukat, de a török időkben a család hanyatlásnak indult, s irataikat feldúlták, megégették, majd újbóli adományok során ismét méltó helyükre kerültek az időközben Borsodba és az óhazába Hevesbe visszatérő Kormosok.
