partium

Az egykori Zaránd, Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék, valamint a Kővár-vidék, melyek a 16–17. sz. folyamán Erdélyhez való csatolás nélkül az erdélyi fejedelmek birtokába jutottak. A Partiumot az erdélyi fejedelmek mint a „Magyarország részeinek urai” bírták, azzal a kikötéssel, hogy az haláluk után a magyar királysághoz visszatér.

szekelyfold

Székelyek lakta vidék Erdély DK-i sarkában, ma Romániához tartozik. A székelyek a 12–13. sz.-ban népesítették be a mai Székelyföldet. Korábbi nemzetségi tagoltságukat a 14–15. sz.-ban területi szervezet váltotta föl. Kialakultak a vármegyéktől független közigazgatási egységek, a székek (Háromszék, Csíkszék, Udvarhelyszék, Marosszék).

bansag

Bánság, Bánát, németül, románul, szerbül Banat A Maros, Tisza, Duna és az erdélyi hegyek által közrefogott vidék, az 1876–1918 közötti mo.-i Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyék területe. A honfoglalás kora óta magyarlakta terület, a középkorban síksági részét Temesköznek nevezték, viszonylag sűrűn lakott táj volt.

erdely

Erdélyország, Erdélység (románul Ardel, Transilvania, németül Siebenbürgen) nagy kiterjedésű földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence DK-i részén a mai Romániában. 106–271 között Dacia néven római provincia. A népvándorlás idején különböző népek (hunok, gepidák, gótok, vandálok, avarok, szlávok stb.) szállásterülete.

ormansag

Baranya m. DNy-i szögletében Sellye és Vajszló környezetében egyes meghatározásoktól függően 45–22 községnyi terület. Nagy múltú élő népi tájnév. Korábban lényegesen kiterjedtebb terület megjelölésére szolgált. A Ny-baranyai sík, erdős terület Árpád-kori (1257) neve Ormán volt, Szigetvár és Szentlőrinc is beletartozott (› Aljvidék). 

szeremseg

A Duna és a Száva közötti nagytáj. A Szerémség területe Sirmium központtal már az ókorban értékes kultúrterületté vált. A római birodalom bukása után ugyan gyakran gazdát cserélt, de provinciális kultúrájának fontos elemei megérték a magyar államszervezés időszakát. A középkorban vármegyét szerveztek területén, melynek határa a Szávától délre húzódott. 

vajdasagi autonom terulet

Történeti-politikai tájfogalom, koronként változó tartalommal. A középkorban „alvidék”, majd „végvidék” értelemben a D-mo.-i vármegyéket (Verőce, Pozsega, Szerém, Bács, Torontál, Temes, Keve), ill. a Dunán és a Száván túli bánságokat (Ózorai, Sói, Macsói, Szörényi) értették rajta. Később csak a Bácskát és a Bánságot (18–19. sz.) jelölte.

felvidek

Felvidék: 1. újabb keletű megnevezése a → Felföld területének. A 19. sz. előtti szóhasználatban a csak szlováklakta vidékeket („tótsági vidékek”) jelölte. A 19. és 20. sz.-ban használt jelentéstartalmában a Felső-Magyarország is szinonimája volt. 1918 után a Felföld, ill. Felső-Magyarország Szlovákiához tartozó magyar- és szlováklakta területeit jelölő szóként használták.

Címkefelhő

  • # Családfakutatás
  • # Genealógia
  • # GénKapocs
  • # Debrecen, Tokaj
  • # Nemes családok
  • # Családtörténet

Közösségi média

© 2009-2024 GénKapocs ® - Családfakutató Iroda. All Rights Reserved. - Version 3.10.12.24.02.09. RC4

responsive