romai katolikus

Az egykori Ny-római Birodalom területén, ill. szomszédságában kifejlődött, egységes vezetésre törekvően hierarchikusan felépített keresztény egyházszervezet hívei. A római katolikusok egyházszervezetének élén a Rómában székelő pápa áll. A pápaság intézménye különböztette meg szervezetileg a r. k. egyházat a többi keresztény felekezettől. 

gorog kat terkep

A keleti (ortodox) egyházból a 17. sz. folyamán a római pápai hatalom elfogadásával kivált egyházak hívei. A görög katolikusok felekezetének egyházszervezetében a korábbi keleti hagyományú, részben nemzeti jellegű liturgikus gyakorlat élt tovább, egyházigazgatásilag is autonóm egységekké szerveződtek. Korábban unitus, egyesült óhitű megnevezésük is használatos volt.

reformatus terkep

A reformáció svájci irányzatát, főként Kálvin tanításait követő prot. egyház tagjai. A ref. vallás az 1550-es évek végén kezdett Mo.-on terjedni. Egyházzá szerveződését attól számítják, hogy 1567-ben a debreceni zsinaton a reformátusok elfogadták a Második Helvét Hitvallást, amely a svájci ref. egyház hitelveit tartalmazza és a Heidelbergi Kátéval együtt máig a mo.-i ref. egyházban alapvető hitszabályozó irat.

gorog keleti terkep

A keleti, ortodox egyházak híveinek magyar megnevezése. Régebbi magyar megjelölésükre (19. sz. előtt) az óhitű, nem egyesült óhitű kifejezéseket használták. A görög keletiek magukat ortodoxoknak nevezik. A görög keleti felekezetének megnevezésében szereplő görög szó a keleti ortodoxia korai bizánci kapcsolataira utal, etnikumjelölő szerepe nincs.

agostai terkep

A Luther Márton reformátori tevékenysége és tanításai nyomán létrejött protestáns egyház hívei. Az evangélikusokat egyházuk alapítójára utalva lutheránusoknak is nevezik. A korábbi magyar szóhasználatban evangélikusoknak nevezték ugyan a kálvini tanításokat követő svájci-helvéciai hitvallású ref. egyház híveit is, de a lutheri tanításokat követőket hitvallásukra utalva az ágostai jelzővel különböztették meg.

izraelita terkep

A Kárpát-medencében, a római kori Pannoniában, a 3. sz.-ban jelentek meg a Duna vonalán és a Dunántúlon. Utódaik aligha vészelték át itt a népvándorlást. A magyar honfoglalás után kétszáz évvel azonban itt voltak újból a mai Óbudán, Esztergomban, később Vasvárott és Sopronban. IV. Béla előmozdította bevándorlásukat a tatárjárás után, 1251-es privilégiumával.

Címkefelhő

  • # Családfakutatás
  • # Genealógia
  • # GénKapocs
  • # Debrecen, Tokaj
  • # Nemes családok
  • # Családtörténet

Közösségi média

© 2009-2023 GénKapocs ® - Családfakutató Iroda. All Rights Reserved. - Version 3.10.11.23.01.27 RC

responsive