Másképpen konszangvinikus rokonság, a leszármazás útján létrejött rokoni kapcsolat. A vérrokonságba nemcsak a vér szerinti rokonok, le- és felmenők, hanem az adoptáció útján bekerültek is beleszámítottak. A vérrokonságnak a biológiai leszármazáson kívül elsősorban társadalmi jelentősége van; a valóságos vérségi viszonyt, ha az a társadalom gyakorlatában nem realizálódik, nem veszik tudomásul. 

Azaz affiniális rokonság, a házasság útján létrejött rokoni kapcsolat, ellentétben a vérrokonsággal, amely leszármazáson alapszik. A házassági rokonságba tartozik az após, anyós, meny, vő, sógorok, sógornők stb. és ezek rokonsága. A népi szokásjog a rokonokhoz, az atyafisághoz számítja a házassági rokonságot is, ezeket sógor, sógorság névvel emlegetik.A házastársak vér szerinti rokonainak kapcsolata. A sógorság házassági rokonság (affiniális rokonság) kategóriájába tartozik.

Azaz patrilineáris leszármazás, az a rend, amikor egy társadalmi csoporton belül a családnév, a rang, a vagyon a fiágon az apa után öröklődik. Az európai társadalmakban általában apaági a leszármazás rendje, elsősorban a családnév, a cím az apán keresztül öröklődött. Mo.-on is ez a leszármazási rend uralkodott, pl. ha nemes családból származó leány és nem nemes férfi kötött házasságot egymással, a házasságból született gyermekek nem tartoztak a nemességhez.

Azaz matrilineáris leszármazás, az a leszármazási rend, amikor egy társadalmi csoporton belül a családnév, a rang és a vagyon is női ágon, az anya után öröklődik. Az európai parasztságnál, így Mo.-on is a név apaágon öröklődik. Kivétel, hogy egyes helyeken vőség esetén az anya vagy a nagyanya nevét kapja a gyermek (pl. Kalotaszegen). Az apaági és anyaági leszármazás együttesen, keverten jelentkezik a rokonság számon tartásánál és az örökségnél.

Nem vérrokon személyek szabad elhatározásukból a rokonsággal egyenértékű kapcsolatot teremtenek, ezt valamilyen aktussal megerősítik, az egész közösség tudomására hozzák s a kapcsolat konzekvenciáit viselik. A műrokonság nem azonos a házassági rokonsággal, ahol a házasság révén a két rokonsági csoport egyedei passzívan, elhatározásuktól függetlenül kerülnek rokoni kapcsolatba. A magyar nyelvterületen a műrokonságnak elterjedt formái a következők:

Az az emberi csoport, amelynek összetartozása vér szerinti leszármazás vagy/és házassági kapcsolat folytán jött létre. A rokonság fogalmát nem lehet elhatárolni, kiterjedése tudatilag és gyakorlatilag, időben és térben változó. A rokonságnak mint aktív társadalmi tényezőnek a 19. sz. közepéig, a feudális életformában élő paraszti társadalmakban jelentős szerepe volt, ezért a rokonság számontartása, levezetése gyakorlatilag is fontos, a rokonságot az utódokban tudatosították. 

Címkefelhő

  • # Családfakutatás
  • # Genealógia
  • # GénKapocs
  • # Debrecen, Tokaj
  • # Nemes családok
  • # Családtörténet

Közösségi média

© 2009-2024 GénKapocs ® - Családfakutató Iroda. All Rights Reserved. - Version 3.10.12.24.02.09. RC4

responsive